8. rész

Sziasztok! :)
Íme a 8. Először is nagyon-nagyon örülök annak a néhány pipának <3 És múlthéten, amikor megláttam, hogy egy nap alatt mennyit emelkedett az oldalmegjelenítés, fülig ért a szám :D *-* Köszönöm! <3 Legszívesebben azonnal hoztam volna a következőt, de türtőztettem magam :D Most viszont itt van, és lehet örülni.
A 9. részt pénteken szerettem volna felrakni, Harry szülinapján, de hosszú és sűrű napom lesz, szóval csütörtökön érkezik majd ;)
Nos, azt hiszem ennyi lenne. Ja, igen! El ne felejtsetek pipálni és komizni! :) Jó olvasását! :)xx
U.i.: igen, a képen Harry alszik ;)

8. rész

„Fenyegetésemet” tudomásul véve vad bólogatásba kezdtek, majd Liam megmutatta a szobámat, ahol aludhatok, és rögtön ki is ment.

Harry szemszög:
Ahogy eltűnt Alexával Liam, egyből összeállt a kupaktanács. Próbáltunk kiokoskodni valamit, hogy hogyan is hódítsam meg kiszemeltemet.
- Menj fel a szobába és csókold meg! – javasolta Louis.
- Aha. És nem fog hülyének nézni, ha ott helyben le is fekszek vele – ironizáltam talán kicsit túlzásba esve, mert nem tudnám visszafogni magam.
- Jó, csak egy ötlet volt – adta meg magát. – De egyszer próbáld ki! – vigyorgott, mire közelebb mentem hozzá, és megpusziltam az arcát.
- Így jó lesz? – kérdeztem kacéran.
- Egyelőre – kacsintott, mire egyöntetűen felröhögtünk mind az öten, mivel Liam is csatlakozott hozzánk megkeresve beszélgetésünk fonalát.
- Este is csinálhatsz valamit – szólalt meg Niall.
- Ez már értelmesebb, mint az előző – tűnődtem el.
- És ott van még a holnap délelőtt – vetette fel Zayn.
- Tényleg! Na, addig csak lesz valami – fújtam ki a levegőt, és folytattam volna tovább, de lépések zaja ütötte meg a fülemet, így azonnal abbahagytam a hangosan való gondolkozást.

Alexa szemszög:
Kicsit szétnéztem, megismerkedtem a helységgel, majd miután kinézelődtem magam indultam vissza a többiekhez. Amint észrevettek, abbahagyták az addig folytatott sugdolózást, ami néhány kérdést vetett fel bennem, de az arcukat látva inkább nem szóltam semmit.
- Megfelelő lesz a szoba? – szakította meg a már szinte kínossá váló csendet Liam.
- Persze, tökéletes – mosolyogtam. – Valamelyikőtök tudna adni egy pólót az alváshoz? – néztem végig rajtuk.
- Gyere csak utánam! – válaszolt rögtön Harry és elindult felfelé, én pedig követtem.
- Ez? – tartott felém pár perces keresgélés után egy ruhadarabot.
- Nagyszerű, köszönöm – hálálkodtam, majd kifordultam a szobájából, lementem elköszönni a többiektől, aztán ismét a lépcső felé vettem az irányt, és egyenesen a szobámhoz mentem, amikor a göndörkével találkoztam.
- Elfelejtettem mondani, hogy a fürdőszoba a folyosó végén van.
- Oké, ezt jó lesz tudni – nevettem halkan. – Jó éjt, Harry! – köszöntem el tőle.
- Neked is! Ha bármi baj lenne, a szobám a tiéd mellett van – fűzte hozzá gyorsan. Bólintottam, hogy értettem, és becsuktam magam mögött az ajtót. Gyorsan levettem az aznap viselt ruhámat, felkaptam azt, amit Harry adott, és máris bebújtam az ágyba. Ekkor jutott eszembe, hogy semmit sem szóltam még Nóriéknak. Gyorsan küldtem egy SMS-t, miszerint Harryéknél alszok, és holnap délelőtt visszamegyek. Miután leraktam a telefonomat nyugodtan hajtottam fejem a párnára, szemeimet lehunytam és vártam, hogy elragadjon az álomvilág.
Fél óra után még mindig ébren voltam. Bár nagyon álmos voltam, mégsem ment ez olyan könnyen. A mai napon kattogott az agyam. Pontosabban a mai nap azon részén, amit itt töltöttem el. Soha életemben nem gondoltam volna, hogy én a One Directionnel megfogok ismerkedni, nemhogy még az éjszakát is itt töltöm. És először nem is kedveltem őket, ami most már elképzelhetetlennek tűnik.
Csak az az egy dolog szomorít el, hogy csupán egy hetet töltök itt velük. Remélem, nem fogja a távolság tönkretenni a most kialakított barátságunkat, mert nagyon is megszerettem őket. Eljutva idáig a gondolkozásban elragadott végre az álom, és kipihenhettem a mozgalmas mai napot.

Harry szemszög:
Az ajtóm becsukása után gyorsan levettem a pólómat, nadrágomat és már zuhantam is az ágyamba. Tetszett ez a nap! Nem csak azért, mert Alexával töltöttem el jó pár órát, hanem mert órákon keresztül hozzám volt bújva. Elmondhatatlan, hogy milyen jó érzés volt! Fogalmam sincs, hogy mi lesz, ha vasárnap elmegy. Addig valamit ki kell találnom, nem engedem el csak úgy!
Kedves volt a fiúktól, hogy adtak néhány tanácsot, amit persze én is tudok, de a közelében képtelen vagyok normálisan gondolkozni, nem tudom, hogy mi a helyes és mi nem. Egyszerűen kikapcsol az agyam. Hogy fogom összeszedni magam, ha komolyabban akarok vele beszélni?
Végül is nem kell pánikba esnem, hiszen még van néhány napom és, ha más nem akkor hétvége felé, de nem kéne addig húznom. Majd ha megfelelő lesz az alkalom. De minek agyalok én ezen ennyit? Máskor két másodperc alatt felszedek egy csajt, de most… Ebben is megmutatkozik, hogy mennyivel másabb, több ő, mint akikkel eddig együtt voltam. Már ha az nevezhető kapcsolatnak, hogy néhány éjszakát együtt töltöttem velük. De ennek vége! Nem akarok több egy éjszakás kalandot, ő kell az összes éjszakára! Csak ne lenne ennyire bonyolult… Vagy csupán én bonyolítom túl?
Hajnalban egyszer csak arra ébredtem, hogy valaki leül az ágyam szélére.
- Nyugi, csak én vagyok – hallottam meg Alexa suttogó hangját.
- Nem kell suttogni, már fent vagyok – kapcsoltam fel a kis villanyt, és próbáltam megszokni a hirtelen jött világosságot.
- Bocs, hogy felébresztettelek, de azt elfelejtettem megkérdezni, hogy melyik folyosón van a fürdőszoba – mosolygott zavartan.
- Gyere! – azzal kikeltem az ágyból, és ekkor olyat láthatott, amit nem tudom, hogy akart-e. Ugyanis egy szál bokszerben aludtam. Arcán láttam, hogy elpirult. – Még szerencse, hogy van rajtam ruha – jegyeztem meg.
- Egy elég kicsi ruha – legeltette testemen végig barna szemeit. – Hogy-hogy szerencse? – tért vissza a földre.
- Szeretek meztelenül is aludni – rántottam meg a vállam.
- Akkor legközelebb leellenőriztetem veled, hogy van-e rajtad valami, és csak úgy kelhetsz ki az ágyból – nevetett csilingelően, amire persze én is így reagáltam. Végül az ajtóból elmutogattam neki, hogy merre menjen.
- Köszönöm – fordult felém, és azzal a lendülettel meg is ölelt, gondolom hálája jeléül. Oké, akkor most el kellene felejtenem, hogy a bokszerem és a pólója – ami tulajdonképpen az én pólóm – választ el minket egymástól. Eszmefuttatásomból Alexa zökkentett ki, mivel elengedett és elindult az általam mutatott irányba. Most már ez az ölelés fog járni a fejemben, és nem fogok tudni aludni. Mondjuk ezt kivételesen nem bánom.
Visszalépkedtem az ágyamhoz, újból belebújtam, és eszembe jutott még egy dolog, ami mosolyt csalt az arcomra az előbbi ölelkezésen kívül. Holnap élményfürdőbe megyünk! Hogy mennyi ideig kellett Pault rábeszélnem, hogy holnapra ne szervezzen programot, az hihetetlen! Be fogja rajtunk hajtani, ebben biztos vagyok! De nem érdekel, megéri, ha szinte egy egész napot a kiszemeltemmel tölthetek, és a nap nagy részében fürdőruhában láthatom. Ez most perverzen hangozhatott, de férfiból vagyok. Szeretem a szép lányokat lenge öltözetben látni, és Alexát bármeddig elnézegetném. Remélem ő is el lesz ájulva tőlem. Na, ez meg egoistán hangzott! De egészséges szinten nem árt, ha van. Szóval terveim és reményeim szerint ő is gyönyörködik bennem, ahogy én is benne. Aztán valamit próbálok alkotni. Mondjuk azt mondta, hogy még nem áll készen egy kapcsolatra, de én képtelen vagyok várni. Így is alig bírom magam türtőztetni a közelében, nemhogy még várjak is! Viszont ha ő kéri, akkor megteszem, de egy próbát megér, nem?